Mostantól nem csak a szomszédot jelentheted fel! Végre itt a zaj, bűz, hulladék bejelentés!

Az oly divatos társasházi bejelentéseket végre felválthatja valami értékes, valami környezettudatos. Valami, aminek haszna is van.

Persze ne általánosítgassunk, de a magyar ember szeret mindent a másik orra alá dörgölni, meg bejelentgetni, feljelentgetni. Lelóg a muskátli az erkélyről….Hangos a kutya….Hétvégén porszívózol…Reggel turmixolsz….Ott hagytad a petpalackot….Na, lehetne még sorolni. Én is kaptam már cetlit az ajtómra, hogy miért ugat a kutya. Hát, majd akkor tessék szólni, ha nyávog. Az tényleg gond lenne. (Egyébként meg nem ugat, csak néha hiányol. 🙂 ) De én sem szólok, amikor a szomszédok hangosan élik a nemi életüket, vagy ölik egymást, netán a kisded ordít hajnalok hajnalán.

Kép: Profimedia

De most lehet, sőt kell is szólni! Minden esetben, ha a környezetedben zaj-, szag- vagy hulladék-ártalmat látsz, érzel, tapasztalsz. EnviroMind néven fut az online felület, ahol bárki, bárhonnan jelenthet ilyen problémákat. Az észrevételek a hatóságokhoz is eljutnak, így azok hatékonyabban találnak rá az ilyen jellegű hatásokra.

Kép: Profimedia

“A lakosság, mint az adott térséget ismerő és a térségre jellemző egyes környezeti hatásokat közvetlenül észlelő fél a legtöbb esetben nincsen kellőképpen bevonva se a mérési, se a döntési folyamatokba. Jobbára csak kérdezési és utólagos tájékoztatási joggal/lehetőséggel bírnak.”

Érdemes megnézni a honlapot ITT, mert tényleg hasznos, és igényes is. Ha pedig kicsit is környezettudatos vagy, pár kattintással tehetsz a városért, országért, bolygóért!

Hirdetés

Kép: noizz.hu

Komoly büntetésre számíthatnak májustól a háztartások ha a következő hulladékot a szemétbe dobja!

Májustól már nem landolhatnak a kukában személyes adatokat tartalmazó papírok, dokumentumok. Nagy büntetés jár azért, ha például a szeméttelepen rólunk szóló nyomtatványra, igazolásra, szerződésre, vagy önéletrajzra bukkannak. A személyes adatokat biztonságosan kell tárolni, ha pedig már nincs rájuk szükség, meg kell semmisíteni azokat. Ha mégis történik úgynevezett adatvédelmi incidens, a bajt azonnal jelezni kell a felügyeletnek. Mindezt – a szigorú hazai szabályok mellett – májustól már uniós rendelet is előírja – hangzott el a Kossuth Rádió G7 című gazdasági magazinjában.

Az általános adatvédelmi rendelet célja, hogy az unió határain belül teljes egészében azonos legyen a személyes adatok védelme. Az angol rövidítésből GDPR-nak nevezett rendelet 64 oldalon rögzíti azokat a szabályokat, amelyeket az adatkezelőktől elvárnak.

Kreutz László, a Fellowes Hungary ügyvezető igazgatója elmondta: személyes adatnak tekinthető minden olyan adat, amely segíthet beazonosítani az ahhoz kapcsolódó személyt. Ilyen adatok a név, a születési adatok, cím, telefonszám és az e-mail cím is – sorolta.

A mai, legfrissebb álláspont szerint azok az e-mail címek, amelyek nem konkrét személyhez köthetők – ilyen például az „info” kezdetű e-mail cím –, nem minősülnek személyes adatnak – tette hozzá.

Önkéntes, közvetlen hozzájárulás

Az alapvetések kimondottan hasonlítanak az Infotörvényben megfogalmazottakhoz, sok átfedés van a két törvény között – közölte.

Egy marketing célú adatbázisban például csak olyan személyes adatok tárolhatók, amelyeknek kapcsán megtörtént a hozzájárulás. A GDPR önkéntes, közvetlen hozzájárulást ír elő – mondta a szakértő.

A Fellowes Hungary ügyvezető igazgatója példaként említette: ha a cég lezárta a toborzást, az önéletrajzokkal beérkezett adatmennyiséget meg kell semmisíteni. „Ha felveszünk egy alkalmazottat, akkor a személyes adatokat továbbra is kezelni kell, de amint megszűnik a munkaviszony, szintén meg kell semmisíteni az adatokat” – fűzte hozzá.

A szabályozás mindenkire vonatkozik, aki adatkezelőként jelenik meg – mondta.

Nem teljesíthetetlen

A szakértő szerint a GDPR-nak való megfelelés alapja a szemléletváltás. A cégvezetőknek tudomásul kell venni, hogy az adatvédelmet be kell építeni a mindennapi folyamatokba – hangsúlyozta Kreutz László. Hozzátette: ezek nem teljesíthetetlen követelmények, sőt, sok esetben még nagyobb mozgásteret adnak a cégeknek.

„Érdemes elvégezni egy adatvédelmi hatásvizsgálatot. Meg kell vizsgálni azt, hogy mely adatok számítanak személyes adatnak, mert csak azokat tarthatjuk meg, amelyekre bizonyítottan szükségünk van” – fogalmazott a szakértő.

A Fellowes Hungary ügyvezető igazgatója problémaként említette, hogy sok esetben kontrollvesztett az adatkezelés, miután beérkezik a céghez egy önéletrajz, máris négy-öt helyen megjelennek a személyes adatok.

A szakértő azt tanácsolta, hogy ne duplikáljuk az adatokat. „Ha elektronikusan tároljuk azokat, akkor ne kerüljenek adathordozókra, hanem egy mappában kerüljenek mentésre, és kizárólag az adatkezelők kapjanak hozzáférést” – fogalmazott.

hirado.hu