Ekkora nyugdíjra számíthat, aki bérminimumra, minimálbérre, vagy csak közmunkára van bejelentve

A jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjat a ledolgozott évek száma alapján (+ a nőknél a gyermekneveléssel töltött idő), vagyis a szolgálati idő alapján, valamint a nettó átlagkeresetek alapján számítják ki.

Amit tudnunk kell >>

A bérminimum 2016-ban volt 129 ezer forint bruttó, aminek a nettója megközelítőleg 86 ezer forint.Ez után a bankmonitor kalkulátora szerint mindössze 65 ezer forint nyugdíj jár.

A minimálbér 2016-ban brutto 111 ezer forint vol , ami ha nettósítunk, akkor 74 ezer forintot jelent, vagyis a minimálbéresek ennyit kapnak kézhez, ami után a nyugdíj összege mindössze 5 ezer forint.

A közmunkásokat tekintve átlagosan brutto 80 ezer forintos fizetéssel lehet számolni, vagyis durván 53 ezer forint kapnak kézhez, ami egy havi 40 ezer!!! forintos nyugdíjra elég.

Az átlagnyugdíj jelenleg 100 ezer forint,a mi azt jelenti, hogy van akinek ehhez havi 60 ezret kell majd hozzátennie ha el akarja érni az átlagot, de  a bérminimumért dolgozóknak is hiányzik 35 ezer forint.

Nekik mi lehet a megoldás?

Minél gyorsabban elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjra! Persze jogos kérdés, hogy ha  a fenti összegeket tekintjük, akkor miből is?? De ne ragadjunk le itt…a szakértők ezeknek az embereknek havi 15-35 ezer forintos nyugdíj megtakarítást javasolnak.

 

Tegyük fel, hogy valaki már 25 éves korában elkezd takarékoskodni a nyugdíjára , illetve nézzünk meg egy másik esetet is, amikor valaki csak 40 éves korától gyűjt  a nyugdíjra:

Ha az illető megkeresi  a bérminimumot, és ha 25 éves korától tesz félre, akkor havi 15 ezer forint megtakarítása van szüksége, ez a fizetése 17%-át jelenti.

Ha az illető megkeresi  a bérminimumot, és ha 40 éves korától tesz félre, akkor havi 20 ezer forint megtakarítása van szüksége, ez a fizetése 25%-át jelenti.

Ha az illető minimálbért keres,  és ha 25 éves korától tesz félre, akkor havi 20 ezer forint megtakarítása van szüksége, ez a fizetése 27 %-át jelenti.

Ha az illető minimálbért keres,  és ha 25 éves korától tesz félre, akkor havi 25 ezer forint megtakarítása van szüksége, ez a fizetése 33 %-át jelenti.

Ha az illető közmunkás bérért dolgozik,  és ha 25 éves korától tesz félre, akkor havi 25 ezer forint megtakarítása van szüksége, ez a fizetése 48 %-át jelenti.

Ha az illető közmunkás bérért dolgozik,  és ha 25 éves korától tesz félre, akkor havi 35 ezer forint megtakarítása van szüksége, ez a fizetése 67 %-át jelenti.

Kismamáknál még katasztrofálisabb a helyzet
Átmenetileg még ennél is sokkal rosszabb helyzetben vannak a kismamák (vagy kispapák), főleg a gyes, gyet időszaka alatt. Ezek összege 2008 óta nem változott, havi bruttó 28 500 forint, ami nettóban 25 650 forintot jelent, a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása után – ez számít bele a nyugdíjba, ameddig otthon vannak. Nekik még az sem lenne elég, ha ezt a teljes ellátásukat betennék nyugdíjcélú megtakarításra.

Forrás :Hirzona24

Nagyon jó hír kaptak azok akik most készülnek nyugdíjba menni.Íme a részletek.

Jól döntöttek azok, akik tovább dolgoztak és most készülnek nyugdíjba menni, remek híreket kaptak.

A nemrég megjelent Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány a 2018-as évre szóló valorizációs szorzószámokat, amelyek a 2018. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugdíjak kiszámításához érvényes és szükséges.

valorizációs szorzószámokat évről-évre módosítják, ugyanis ezek egyenlítik ki a nyugdíjazás előtti évek kereseteit a nyugdíjazás idején elért fizetésekkel. A nyugdíjszámítás bonyolult folyamatához erre azért van szükség, hogy az évtizedekkel korábban kapott fizetések “mai értéken” kerüljenek beszámításra (példának okáért az 1980-as évek elején kapott, 4 ezer forintos havi fizetés ma már napi bérnek sem igazán felelne meg).

A 2018-as nyugdíj-megállapításhoz a valorizálással a 2016-os, illetve azt megelőző évek kereseti szintjeit a 2017-es kereseti szinthez igazítják, azaz az országos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodnak. Ez pedig 2017-hez képest jelentősen emelkedett: habár már a 2016-os, 7,8 százalékos adat is kiugrónak számított, de 2017-ben a nettó átlagkeresetek 12,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ilyen értelemben a növekedés miatt azok jártak legjobban, akik úgymond “halasztottak”, azaz tavaly még nyugdíjasként is tovább dolgoztak, és csak most mentek nyugdíjba. Az ő nyugdíjuk ugyanis már eszerint kerül majd kiszámításra.

(Napi)

A nagy nyugdíj mutyi, fény derül az igazságra!!

Seres István számokkal támasztja alá hogy a nyugdíjasokat nem a fiatalok tartják el,a befizetett járulékokból bőven telik.

Mit mutatnak a számok a 2011-es átlagos jövedelmek esetében? Képződik-e elegendő fedezet a későbbi, mondjuk 40 évnyi biztosítási jogviszony utáni nyugdíjfizetéshez? A KSH adatai szerint tavaly a havi átlagos bruttó jövedelem 213 ezer 100 forint volt, amelyből a munkáltató 10 százalékos nyugdíjjárulékot (havi 21 ezer 310 forint) vont le, és a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékból 24 százalékot nyugdíjbiztosításra számoltak el (havi 51 ezer 144 forint). Ha a két összeget összeadjuk (72 ezer 454 forint), látható, hogy 40 év alatt a nyugdíjbiztosító 34 millió 777 ezer 920 forint biztosítási díjat szed be. Ha a biztosító a hozzá befolyt pénzt nyilván kellő hatékonysággal működteti (állampapírokba, jelzáloglevélbe, kötvényekbe, bankbetétekbe fekteti), havi tőkésítéssel könnyen elérhet 6 százalék kamat bevételt. Ebben az esetben az átlagos jövedelmű dolgozónknak az egyéni számláján, a járadék számításra vonatkozó képlet felhasználásával 144 millió 291 ezer 470 forint lesz.

Ebből kitűnik, hogy a tőkefedezeti rendszerrel bőven van fedezet a nyugdíjra még akkor is, ha a férfiak átlagos életkora 69, a nőké pedig 76 év. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjasok a felhalmozott tőkének még a kamatát sem kapják meg. Ugyanis a 144 millió 291 ezer 470 forint 6 százalékos kamata évente 8 millió 657 ezer 488, ami havonta 721 ezer 457 forintot jelentene, vagyis lényegesen magasabb összeget kellene kifizetni, mint a mostani átlagos havi nyugdíj. Ez esetben pedig már örökjáradékról beszélhetünk, hiszen a tőke örökre a biztosítónál marad.

Mint a sima biztosító

A nyugdíj biztosítás esetében a biztosítónak a társadalombiztosító számít, a veszélyközösség tagjai a biztosítottak, a biztosítási esemény pedig az előre meghatározott 62 életév. Az pedig nem igaz, hogy a fiataloknak kell eltartani azokat a nyugdíjasokat, akik a társadalombiztosítónak 40-50 éven keresztül igen nagy összegű biztosítási díjat fizettek, hiszen 1998-ban a társadalombiztosítási járulék még 31 százalék volt, és előfordult olyan időszak is, amikor 14 százalékos mértékű nyugdíj-járulékot kellett fizetni.

Forrás:delmagyar.hu